A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza négy országgal határos elhelyezkedése (szlovák, osztrák, szlovén, horvát határszakaszok) és településszerkezete. A régió hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, hiszen a legjelentősebb közúti, vasúti, vízi áramlási tengelyek itt lépnek be az országba és haladnak keresztül területén (az ország közúti, főképp teherforgalmának 60 %-a régión keresztül hagyja el az országot).
A régiót három Helsinki közlekedési folyosó is érinti, az egyik a IV. számú páneurópai közlekedési folyosó, amely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, a másik a VII. számú, amely a Duna folyam vízi útját jelöli, míg a harmadik az V. páneurópai közlekedési folyosó, illetve ennek egyik alága a V/B. jelű folyosó. A IV. számú folyosó része az M1, M15 gyorsforgalmi út és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, míg az V. számúé a majdani M7 autópálya, amely Letenyénél Horvátországgal, az M70 gyorsforgalmi út pedig - az V. sz. folyosó részeként - Tornyiszentmiklósnál, Szlovéniával teremt kapcsolatot. Ugyanezen közlekedési folyosó vasúti ága, a Boba-Zalaegerszeg-Bajánsenye-országhatár(Hodos) vonal.
E közlekedési folyosók nem szolgálják ki az észak-déli irányú, dinamikusan fejlődő forgalomáramlási útvonalakat. A Nyugat-dunántúli régióban hiányzik egy markáns, észak-déli irányú közlekedési folyosó, az M9 és M86 gyorsforgalmi utak és egy minőségi vasútvonal, amely mind a régió belső kohéziója tekintetében, mind pedig a balti-adriai relációban kiemelt jelentőségű, miközben a nevezett páneurópai folyosókat is összekötő szereppel bírna.
A régiót jelenleg több nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal érinti, amelyek biztosítják a kapcsolatot a főváros és a szomszédos országok között Hegyeshalom, Rajka, Sopron, Szentgotthárd, Bajánsenye, Murakeresztúr határátkelőkön keresztül. Az észak-déli vasúti összeköttetésben nagy szerepe van a Győr-Celldömölk-Szombathely, Sopron-Szombathely, Szombathely-Nagykanizsa vonalaknak. A régióban két vasúttársaság van jelen: a MÁV és a GYSEV. Főbb vasúti gócpontok: Győr, Csorna, Szombathely, Celldömölk, Porpác, Zalabér-Batyk, Zalaszentiván, Zalaegerszeg, Zalalövő és Nagykanizsa.
A régióban két jelentős, regionális szerepkörű repülőtér található. Az egyik a Balaton melletti Sármelléki repülőtér, a másik a Győr melletti Péri repülőtér. Ezek mellett további, elsősorban sportcélú repülőtér található a régióban, így Fertőszentmiklóson, Szombathelyen, Zalaegerszegen(Adráshida), Nagykanizsán(Bajcsa), illetve Zalakaroson. Az utóbbi négy repülőtér füves leszállópályával rendelkezik, nem nyilvános le- és felszálló helynek minősülnek.
A régióban gyakorlatilag csak egyetlen hajózható vízfolyás van, a VII. Helsinki Folyosót is jelentő Duna. A vízi turizmus szempontjából fontos folyóvizeink a Rába, a Mosoni-Duna, a Mura és a Zala. A keszthelyi és a balatongyöröki kikötő révén a régió érintett a balatoni személyhajózásban is. A régió egyetlen kiépített és folyamatosan működő áruforgalmi kikötője a Győr-gönyűi országos közforgalmú kikötő. Jelenleg RO-RO rakodó (kamionrakodó) és rakodópart üzemel, egyelőre csak közúti-vízi kapcsolattal.
Bár a régió közúti közösségi közlekedési ellátása összességében jónak mondható, a kis szállítási volument adó zsákhelyzetű aprófalvas térségek nehézkes ellátása jelentős társadalompolitikai gondot jelent. Befolyásolja a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális) ellátási színvonalát, ezáltal nagy hatással van e térségek lakosság megtartó erejére is. Leginkább jellemző a nagyobb városok környezetében az agglomerációs közlekedés, az ingázás. A vasúthálózatra jellemző, hogy a nagyobb városok környezetében sugaras elrendezésűek, e településeken keresztül valósulnak meg leginkább átszállással történő utazások a főváros irányába, illetve nemzetközi irányokba. E tekintetben kiemelkedik Győr, Sopron és Szombathely szerepe.
2006. februárjában hat város, hat közlekedési szolgáltató és a szakminisztérium illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség összefogásával megalakult a regionális közlekedési szövetség. A helyi kezdeményezés a Budapesti Közlekedési Szövetség mintájára jött létre azzal a céllal, hogy a közforgalmú közlekedés színvonal-emelése, illetve az elérhetőségek javítása, az utasok jobb kiszolgálása révén hozzájáruljon a környezetkímélőbb közlekedési módok elterjedtebb használatához.
vissza
lap tetejére
