06.28., szerda
Levente, Irén

Nyugat-dunántúli régió

Magyarországon 1998-ban fogadták el országgyűlési határozattal a 7 statisztikai-tervezési régiót. A Nyugat-dunántúli régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába. Régiónk határos Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniával és Szlovákiával. Keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos. 

A Régió 11 183 km2-es területével az ország területének a 12 %-án terül el, ennek 36%-át foglalja el Győr-Moson-Sopron megye, 30%-át Vas megye, 34%-át pedig Zala megye teszi ki. Magyarország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él itt. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van, melyek jelentős térszervező erővel bírnak: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron és Nagykanizsa. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le. Győr-Moson-Sopron megyében található ebből 7, Vas megyében és Zala megyében pedig 9-9.

A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. 

Annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúl népességét tekintve Magyarországon a kisebb régiók közé tartozik, gazdasági teljesítő képessége tekintetében messze felülmúlja az országos átlagot, különösen a vidéki átlagot. A Budapestet, mint fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régió után a második helyen áll.

A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A turizmus szinte minden ága jó kikapcsolódási lehetőségeket nyújt, a régió gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek közel kétharmada valamely üdülőkörzetbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. A régióban számos település rendelkezik gyógyfürdővel, adottságaik alapján a legkiemelkedőbb Európa-hírű természetes tava a Hévízi-tó. A büki, a zalakarosi és a sárvári fürdők is jelentős nemzetközi hírnévre tettek szert az elmúlt évtizedekben.

A kulturális és épített örökség értékei ugyancsak komoly vonzerőt képviselnek. Ezek közül kiemelkedő a világörökség részét képező Pannonhalmi Főapátság, a Fertő-táj, továbbá a történelmi várak, kastélyok, történelmi belvárosok.

A szabadidő hasznos eltöltéséhez szerteágazó lehetőségeket kínálnak a kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező területek: a nemzeti és natúrparkok, borvidékek, a Balaton, a Fertő-tó, Kis-Balaton, horgásztavaink, a jelentősebb folyók (Mosoni-Duna, Rába, Mura, Zala), Szigetköz, Alpokalja, Göcsej.

Egyre kiterjedtebb kerékpárút-hálózata révén a régió kitűnő kirándulási lehetőségeket rejt. Kedvelt a vadászok körében is, hiszen sűrű erdeiben kiváló vadállomány található.

Természetföldrajz

A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli-középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. Termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább területileg szinte egyenletes megoszlásban. A régió (főként Zala és Vas megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. 
A térség két legnagyobb természetes tava: a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Balaton, becenevén a -magyar tenger- Közép-Európa legnagyobb tava. A Fertő tő és a körülötte lévő vidék a világörökség része, valamint ez Európa legnagyobb szikes tava. A Kis-Balaton is egyedülálló értéket képvisel, a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról. 
A Duna főága 36 kilométeren át jelenti országunk és egyben a régió északi határát, ide érve több ágra válik szét Európa második leghosszabb folyója. A Rába a Dunántúl északi részének leghosszabb folyója. Mindkét forrása Ausztriában található, hazánk területén torkollik a Dunába. A Zala azon ritka nagyobb folyók egyike, amely Magyarországon ered és itt is éri el torkolatát. A Kis-Balatonon keresztül ömlik a Balatonba.

Világörökségek, nemzeti és natúrparkok

Magyarország nyolc világörökségéből kettő helyezkedik el a Nyugat-dunántúli régióban: az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj. 
Az Apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította, 1541-ban kapott főapátsági rangot. Könyvtárában közel ezer évet felölelő könyvgyűjtemény található, ami körülbelül 360 ezer kötetből áll. 1996 óta a világörökség része. 
A Fertő tó az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője. Háromnegyede Ausztriában fekszik, maradék része pedig hazánkban. Partját lakták már a kelták és a rómaiak is. 2001 óta szerepel a világörökségi listán. 
A régióban található:

  • 3 nemzeti park: Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
  • 5 tájvédelmi körzet: Szigetközi-, Pannonhalmi-, Soproni-, Kőszegi-, Sághegyi Tájvédelmi Körzet,
  • és több természetvédelmi terület.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park és az Őrségi Nemzeti Park területén nem csupán a növény- és állatvilág élvez védelmet, hanem a néprajzi és kultúrtörténeti értékek, a népi hagyományok és szokások is fennmaradtak. 
A Nyugat-Dunántúl élen jár a helyi kezdeményezéseken és összefogáson alapuló natúrparkok kialakításában. Az Írottkő Natúrpark az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködés mintája, a két fél a környezet megóvásával szeretné a területet fejleszteni. A Hármashatár Natúrpark Magyarország-Ausztria-Szlovénia határ menti térségeinek összefogásával alakult ki, tagjai a burgenlandi Raab Natúrpark, a muravidéki Gorièkó Natúrpark, az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület és a Kerka-Mente Natúrpark Egyesület. A Soproni-hegység természetkímélő turizmusának fejlesztésére jött létre a Soproni-Hegység Natúrpark, melynek sajátossága, hogy Lövérek elnevezésű része államilag elfogadott gyógyhely.

Településszerkezet

Az ország településeinek ötöde, a népesség mintegy tizede található a régióban. A Nyugat-dunántúli régió településhálózatának szerkezetét rendkívüli változatosság jellemzi, amelynek elsődleges oka a domborzati viszonyokra, a közlekedési hálózat történelmi és meglévő struktúrájára vezethető vissza. A régió északi részének településhálózata a természeti (domborzat, vízrajz) viszonyok és a termelési hagyományok miatt kevés hasonlóságot mutat a déli területekkel. A régión belül dél felé haladva a domborzat egyre intenzívebbé válik, ennek megfelelően a településhálózat is jóval elaprózottabb. 
A Nyugat-Dunántúl településszerkezete és az egyes települések is nagy múltra tekintenek vissza, hisz a legtöbb a kőkortól az avarokon, rómaiakon át a honfoglaló magyarokig lakott hely volt, a tatár, török elnéptelenedést, osztrák majd szocialista nyomokat, mint történelmüket magukon viselik.
Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van a Nyugat-Dunántúlnak, melyek jelentős térszervező erővel bírnak: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron és Nagykanizsa. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le, melyek közül hét Győr-Moson-Sopron megyében, kilenc-kilenc pedig Vas, illetve Zala megyében található.

  • Terület: 11 328 km2
  • Lakosság: 998 ezer fő 
  • Településszám: 665

Épített örökség, néprajzi jellegzetességek

A régió számos egyedi, csak erre a vidékre jellemző kulturális örökséggel járul hozzá nemzeti és egyetemes értékeinkhez (népi építészeti örökségek, néphagyományok, gasztronómiai különlegességek stb.) A változatos földrajzi-táji adottság, a történelmi múlt, a különböző etnikumú népességek több évszázados együttélése sokszínű kultúrát teremtett a Nyugat-Dunántúlon.

Néprajzi szempontból a térségben élő nemzetiségek, etnikumok (szlovének, németek, horvátok, romák) saját nyelvi-kulturális műveltségükkel, hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi, népművészeti örökségét. Népi építészeti örökségek közül kiemelkedőek a göcseji borona (gerenda) házak. Néphagyományok tekintetében meg kell említeni a különböző néptáncokat, viseleteket, valamint népi mesterségeket, mint a hímzés, gyékényfonás, kékfestés, csipkekészítést stb. 

Jelenleg 2300 műemlék található a régióban, de számuk állandóan növekszik. Ez a magyarországi műemlékállomány egyötödét jelenti. Különösen fontos ez, hiszen a két legépebben megmaradt történeti város (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is itt található. Kiemelt jelentőségű a világörökséghez tartozó Pannonhalmi Bencés Apátság, a nagy főúri kastélyok (Fertőd, Körmend, Keszthely), a várak (Kőszeg, Egervár, Sárvár), az ép állapotban megmaradt korai templomok (legnagyobb Lébényben, Jákon). 
A régióban található a szombathelyi Iseum, az egyiptomi eredetű Isis-kultusz szentélye, mely az I. század második feléből származik. Továbbá sok olyan kisebb világi és egyházi emlék található itt, amelyek jelentősen hozzájárulnak építészeti kultúránk bemutatásához és a régió kulturális kínálatához.                                       

Kulturális, gasztronómiai jellegzetességek

A régió számos egyedi, csak erre a vidékre jellemző kulturális örökséggel járul hozzá nemzeti és egyetemes értékeinkhez. A kulturális rendezvények rangosak és sokrétűek, szinte minden érdeklődési kört kiszolgálnak. Legjelentősebbek: győri -barokk napok-, a Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Fesztivál, a Savaria Történelmi Karnevál vagy a soproni VOLT fesztivál.

A vallási turizmus terén is kiemelkedik régiónk. Jelentősebb zarándok- és búcsújáróhelyek pl. Máriakálnok, Celldömölk, Homokkomárom vagy Bucsuszentlászló. A Nyugat-Dunántúl borászati és gasztronómiai értékekben, specialitásokban is gazdag.

A régióban 77 település tartozik történelmi borvidékhez, illetve minősül bortermőhelynek. A történelmi borvidékek közül a Pannonhalma-Sokoróaljai és a Soproni teljes egészében itt helyezkedik el, több pedig átnyúlik más régiókba. Valamennyi borvidéken vannak borutak, borfesztiválok, bornapok, borversenyek, sőt Kőszegen borbál is színesíti a kínálatot. A régió leghíresebb bora a Soproni Kékfrankos, de egyre népszerűbb az itt nemesített Cserszegi Fűszeres is.

Gasztronómiai értékeink közé tartozik a rábaközi perec, a pálpusztai sajt, a szigetközi ecetes hal, a mézespálinka, a tökös-mákos rétes, a tökmagolaj, a dödölle, a Hajdina kása, a prósza stb.

Turizmus

Turizmus tekintetében Nyugat-Dunántúl a második legnagyobb turisztikai piaci részesedéssel rendelkezik Magyarország régiói közül. Ezt alapvetően a három turisztikai területének köszönheti: az egészségturizmusnak (mely elsősorban a régióban megtalálható fürdőkre épít), a kulturális turizmusnak (színvonalas programok, fesztiválok, történelmi értékeket felvonultató települések) és az ökoturizmusnak (kerékpáros turizmus, helyi termékek). 
A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A Nyugat-Dunántúl gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek kétharmada valamely üdülőköretbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. A régióban számos település rendelkezik gyógyfürdővel, adottságaik alapján a legkiemelkedőbb a hévízi, a büki, a zalakarosi és a sárvári. 
A termálvízre alapozott egészségturizmus kiváló kiegészítői a wellness-szolgáltatások, valamint az aktív pihenést segítő programok, mint a kerékpározás, természetjárás, lovaglás. Az épített örökség értékei, a kulturális, zenei rendezvények, fesztiválok ugyancsak komoly vonzerőt képviselnek. A térség több városában a konferenciaturizmus feltételei is kitűnőek. 
A régió változatos felszíne, gazdag növény- és állatvilága a természetet kedvelők számára is komoly idegenforgalmi vonzerő. 
A helyi Turisztikai Desztináció Menedzsmentek (TDM szervezetek) egyre több térségben jönnek létre, melyek a helyi turizmus fellendítését tűzték ki célul. Az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Nyugat-Dunántúlon belül Zala megyében éri el a legmagasabb értéket.

Társadalmi helyzet

Az ország lakosságának kb. 10 százaléka él a régióban, mintegy 998 ezer fő.

Nevelés-oktatás

Az országos iskolázottsághoz viszonyítva a régió helyzete jónak mondható. A lakosság egyötöde az anyanyelvén kívül beszél legalább még egy másik, idegen nyelvet is. A régióban a határ közelsége révén a németül beszélők aránya a legnagyobb, ettől némileg elmarad az angol nyelv ismerete. A régióban kialakult szakképzési struktúra megközelítőleg követi az országos folyamatokat. A szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a Nyugat-dunántúli régióban. Az országos szakképzési struktúrában a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási szakterület prioritást élvez, míg a képzésben a humán és agrár szakterület - ez utóbbi Vas megye kivételével - részaránya alacsony.
A Nyugat-magyarországi Egyetem a régió több városában is képez hallgatókat: Sopronban, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Győrött. Képzési területei között megtalálható a gazdaság-, bölcsészet-, társadalom-, természettudomány, valamint az agrár, műszaki, művészeti, informatikai és pedagógusképzési terület is. A győri Széchenyi István Egyetemen a műszaki és az informatikai képzés a legjelentősebb. A veszprémi Pannon Egyetemnek több agrár és gazdasági képzése is folyik Keszthelyen, illetve Nagykanizsán.

Egészségügy

Az ország fekvőbeteg-szakellátás rendszerében ez az egyik régió, amely nem rendelkezik orvostudományi egyetemmel, mint a progresszív egészségügyi ellátás csúcscentrumával. Ám több kórház és oktatókórház is található régiónkban. A térségi-kistérségi szinten a járóbeteg ellátást végző, nem kórházakhoz integrált rendelőintézetek a betegellátásból szintén jelentős szerepet vállalnak, amelyekre azonban kevesebb figyelem fordítódik. Infrastrukturális állapotuk a háziorvosi és központi ügyeleti rendelőkön kívül, közel 20-30 éves lemaradásban van a kívánatoshoz képest.

Szociálpolitika

A régió gazdasági termelőképessége az országos átlag feletti, mégis, ez a gazdaságilag kedvező helyzet vélhetően a régión belül érvényesülő jövedelmi egyenlőtlenségeknek, részben pedig a magas fogyasztói áraknak és a magas megélhetési költségeknek köszönhetően nem jelent jelentősen alacsonyabb szegénységi arányt a többi régióhoz képest. Az idős emberek nagyobb arányban élnek az aprófalvakban, mint a városokban. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében a régió kistelepülésein túlsúlyban vannak az egyszemélyes szolgálatok, ahol védőnő vagy pedagógus látja el a gyermekjóléti feladatot részmunkaidőben. A városokban intézményi keretek között működnek a szolgálatok. Az intézményi formában működő szolgálatoknál a személyi feltételek jók, a tárgyi eszközök és az elhelyezési körülmények többnyire megfelelőek. A kistelepüléseken nem mindenhol biztosítottak a segítő munka tárgyi feltételei, a körülmények nem alkalmasak a kliensek fogadására.

Gazdasági helyzet

A Nyugat-dunántúli Régió gazdasági szempontból az ország egyik legfejlettebb területének tekinthető, a térség gazdasági centrumának Győr számít. A régió elsősorban a kiváló helyzeti és helyi energiáinak köszönheti az országos átlag feletti gazdasági teljesítményét. Az elmúlt évtizedben erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitása, valamint a humán erőforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján legkiemelkedőbb Győr, de ipari központok alakultak ki a nagyobb városokban és közvetlen térségükben is. 
A KSH 2010-es adatai szerint a bruttó hazai termék (piacai beszerzési áron) rangsorában a régiókat tekintve Nyugat-Dunántúlt csak a Közép-Magyarországi régió előzi meg, akárcsak az egy főre eső bruttó hazai termék esetében. A bruttó hazai termék az EU 27 tagállam átlagának 64%-a, mely szintén a második legjobb mutató Magyarországon. 
A régió talán legmeghatározóbb ipari szegmense a jármű- és autóipar, mely a 2000-es évek elején Győr és térségében kezdett kialakulni, mint az egyik első magyar klaszterkezdeményezés (Pannon Autóipari Klaszter). Napjainkban formálódik a második ilyen jellegű kezdeményezés, a Pannon Mechatronikai és Járműipari Klaszter, mely Szombathely- Szentgotthárd- Zalaegerszeg térségében jön létre.

Foglalkoztatottság

A Nyugat-dunántúli Régió munkaerőpiaci és foglalkoztatottsági adatait tekintve az országos átlaghoz képest kedvező helyzetben van: a foglalkoztatottsági ráta 3,5%-kal nagyobb (58,98%), mint az országos átlag (55,4%).

Kutatás-fejlesztés, innováció

Nyugat-dunántúli régió egyike a K+F teljesítményét legdinamikusabban bővíteni képes régióknak, bár a kutatás-fejlesztési potenciálja tekintetében még mindig elmarad a gazdasági súlya, vagy akár csak a népessége által képviselt országos részesedéstől. 
A régió elhelyezkedése kiemelkedő tényező a gazdasági fejlődési folyamatainak szempontjából, és különleges lehetőségeket kínál a regionális szintű innováció terén is. A hosszú távú versenyképesség egyik legfontosabb, elengedhetetlen feltétele egy térség gazdaságának folyamatos megújulási készsége, más szóval innovativitása. A kutatóhelyek kétharmada egyetemekhez, főiskolákhoz kötődik.
2005-ben és 2006-ban két egyetemi tudásközpont és két kooperációs kutatóközpont is alakult a régió két egyetemén, ezzel egyesítve az itt tevékenykedő cégeket, és megszólítva K+F igényeiket. Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló energiaforrások területén, jól kapcsolódva az e területeken működő klaszter-kezdeményezésekhez. 

Infrastrukturális jellemzők

Közműellátottság 

A közművek kiépítettsége erőteljesen függ a településszerkezettől. A régió településszerkezetéből adódóan, a szennyvízelvezetés terén magas a 2000 lakos-egyenérték terhelés alatti települések száma. A tagolt domborzati viszonyok és az aprófalvas településszerkezet bizonyos esetekben ésszerűtlenné teszi a nagyléptékű, un. agglomerációs szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését (emiatt annak sűrűsége átlag alatti), egyúttal azonban lehetőséget kínál az alternatív, egyedi megoldások terjedésére. 

A régió természeti- és gazdasági (mező- és erdőgazdasági) adottságai folytán kitűnően alkalmas a megújuló energiaforrások, de különösképpen a biomassza energetikai hasznosítására. Néhány térségben (Mosoni-sík és Szombathely-Vép térsége) a szélenergia hasznosítására igen kedvezőek a feltételek. További lehetőséget rejt a napenergia és a geotermikus energia hasznosítása. Az alternatív környezettechnológiák (pl.: megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvíztisztítás, eső- és szürkevíz hasznosítás, ökoépítészet stb.) alkalmazása ismerethiány és megfelelő háttéripar hiánya miatt még alacsony szintű. 
A régió hulladékgazdálkodása terén nem egyenletes az ellátottság fejlődése. Megvalósítás alatt állnak a teljes hulladékgazdálkodásra vonatkozó, komplex térségi rendszerek, amelyek a szelektív gyűjtést, az újrahasznosítást elősegítő ipari fejlesztést generálják.

Közlekedés, logisztika

A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza a négy országgal határos elhelyezkedése (szlovák, osztrák, szlovén, horvát határszakaszok) és településszerkezete. A régiót három transzeurópai közlekedési folyosó érinti. A IV. számú folyosó Európa nyugat felét köti össze a Balkánnal, míg az V. páneurópai közlekedési folyosó és ennek alága (V/B) az adriai kikötők és Kelet-Európa között teremt kapcsolatot. A VII. számú a Duna folyam vízi útjait jelöli, melynek mentén található a Győr-Gönyűi kikötő. A Nyugat-Dunántúl hazánk nyugat-európai közlekedési kapuja, kiváló logisztikai lehetőségei kedvező földrajzi fekvéséből adódnak. Mind nemzetközi közúti-vasúti kapcsolatokkal, mind vízi és légi kikötőkkel, közlekedési csomópontokkal rendelkezik.

Kapcsolódó galéria

A nyugat-dunántúli régió képekben55

eseménynaptár

Projektzáró2015.07.16. 10:00

A német nyelvű és német nemzetiségi nevelés-oktatás infrastrukturális kapacitásának bővítése Győrben című projekt zárórendezvénye.

További részletek
Átadás2015.06.26. 10:00

Az "AQUASANARIUM - szolgáltatásbővítés a Hotel Európa fit****superiorban" c. projekt ünnepélyes átadása.

További részletek

hírlevél