A fejlesztésért és a Modern technológiáért felelős magyar pap, L Friend SZL Pal Palkovics A következő programozási időszakra törekszik, amelynek során a nemzet fő célja minden bizonnyal a pénzügyi és társadalmi verseny fokozásának javítása lesz. Mit kíván elérni Magyarország a 2021-2027 közötti időszakban? Valamint melyek a pénzügyi befektetések legfontosabb területei egy ilyen időszakban? Mi kihasználva az eredmények és tapasztalatok a. Palkovics L. barát, a technológia és a Modern technológia magyarországi papja a következő programozási időszakra tekint, amelynek során az ország fő célja minden bizonnyal a pénzügyi és társadalmi verseny fokozatának megújítása lesz. Mit kíván elérni Magyarország a 2021-2027-es időszakban? És melyek a pénzügyi befektetések egyik legfontosabb helyszíne ilyen időtartamra?
Felhasználjuk a jelenlegi programozási időszak eredményeit és tapasztalatait, figyelembe véve az elmúlt években a magyar gazdasági és szociális szférában bekövetkezett jelentős változásokat, amelyekhez az uniós források valóban jelentős mértékben hozzájárultak. A 2021-2027-es időszakra kitűzött fő célunk, hogy mind pénzügyi, mind társadalmi szempontból erősítsük Magyarország versenyképességét. A lelkes Európához ambiciózus költségvetési tervre van szükség. A szövetségi kormány technikái szerint hat fő cél van: a magyar kkv-k hatékonyságának és innovációs képességének javítása, hogy megfizethető szempontból kulcsszereplőkké váljanak a globális gazdasági helyzetben; a munka árának növelése, valamint a hatékonyság és a foglalkoztatási feltételek javítása; olyan keretbe történő befektetés, amely leginkább a versenyünk megerősítéséhez járul hozzá; a szomszédos területekkel való határokon átnyúló együttműködés fokozása; a tanulmányozás, a növekedés és az innováció fő szerepének biztosítása; a megújuló energia széles körű használatának támogatása, valamint a zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású iparra való áttérés ösztönzése a kerek gazdasági helyzet érdekében a környezeti alkalmazkodás elleni küzdelem érdekében.
Melyek az egyik legfontosabb kihívás az ország számára a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdasági környezet, a tiszta energia, valamint a fenntartható közlekedés szempontjából?
A kormány feladata, hogy tiszta, intelligens és olcsó energiát biztosítson az ügyfeleknek. Ezen túlmenően fő célkitűzései az energiaellátás biztonságának megerősítése, az energiaágazat megváltoztatása annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat tartós legyen, és ösztönözze a technológiai esélyeket a gazdasági fejlődés szempontjából. További cél annak biztosítása, hogy Magyarországon a villamos energia nagy része két forrásból-nukleáris és megújuló, többnyire naperőművek felhasználásával-jöjjön létre. A napenergia és az atomenergia felhasználásával Magyarország villamosenergia-termelésének 90% – a szén-dioxid-mentes lesz 2030-ra. 2040-re Magyarország villamosenergia-importja a jelenlegi több mint 30% – os szintről 20% alá csökken. Ezenkívül az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40% – kal kívánjuk csökkenteni az 1990-es fokhoz képest 2030-ig. Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy a megújuló energia jelenlegi 14% – os részesedését 21% – ra növeljük 2030-ig, zöldebbé téve és versenyképesebbé téve a távfűtést. A közlekedés Öko-fenntarthatósága kulcsfontosságú a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. Magyarország élen jár az elektromos kerekesszékek térségének növekedésében, országszerte 672 számlázó terminállal, valamint több mint 14 000 környezetbarát rendszámmal vezet.
Hogyan ítéli meg a magyar gazdasági környezet hatékonyságát és eredetét globális kontextusban?
Az innovációs teljesítmény tekintetében és figyelembe véve az Európai kompenzáció éves Európai Fejlesztési eredménytábláját, Magyarország aránya csökkent a” szerény innovátorok” között, amelyet Románia, Bulgária, Horvátország, Lengyelország és Lettország is betartott. A Visegr Gruppo Magyarország minden nemzete rendkívüli növekedést tapasztalt az elmúlt 2 évben, az egy főre jutó GDP az európai szabvány 70% – ának felel meg 2018-ban, valamint éves növekedése 4 %. 2019 őszi előrejelzésében az Európai Bizottság becslése szerint a nominális hiány a GDP 2.3% – áról 2018-ban a GDP 1.8% – ára csökken 2019-ben. A növekedést elsősorban a jelenlegi kiadások GDP-hez viszonyított mérsékelt emelkedése hajtotta végre. Végül a legfrissebb adatok szerint a nettó export kedvezően járult hozzá a GDP alakulásához (3.negyedévben 2019). A pénzügyi beruházások növekedése az építőipar és a feldolgozóipar kapacitásbővülésének tudható be, miközben a nettó export GDP-növekedéshez viszonyított pozitív hatása is megfigyelhető. Mit feltételez a kimaradt fejlesztési esélyek a nap, és pontosan hogyan tervezi, hogy részt vegyen ezeket, valamint a következetes helyi egyenlőtlenségek az elkövetkező időszakban? Magyarország hatékony növekedési tervet hajtott végre a 2014-2020 közötti időszakban.
A szövetségi kormány a források 60%-át a verseny fokozására és a kkv-k támogatására fordította, és az eredmények is jól érzékelhetőek: 2010 és 2018 között a magyar kkv-k hatékonysága nagyobb mértékben nőtt, mint a Visegr Gruppo többi országában az uniós finanszírozású beruházás. Számos élvonalbeli technikát vezettek be. Egy új, fejlett finanszírozási rendszer növeli a feladatok biztonságos alkalmazását, amely lehetővé teszi a kilátások számára, hogy még rugalmasabbak legyenek, és sokkal kevésbé függjenek a pénzügyi intézményektől. A gazdasági garanciák nyújtására vonatkozó kötelezettség hiánya, valamint a saját halasztott fizetés lehetősége hozzájárulhat a jelöltek likviditásának további növeléséhez. A vezetői feladatok valóban egyszerűsödtek. A jogszabály, amely 24 különböző törvényt tartalmaz, magányos kormányzati megbízatássá vált, miközben a teljes támogatási rendszert újraszabályozták. Magyarország vezeti a Visegrd D csoporthoz tartozó országokat az uniós források felhasználása tekintetében, mivel jelenleg a teljes monetáris keret 43% – át szívta magába, tehát meghaladja az uniós átlagot (39 %). Bár Magyarország növekedési rátája az egyik leghatékonyabb az EU-ban, még mindig az 5.legkevésbé fejlett résztvevő állam, amelynek növekedési üteme az EU egy főre jutó átlagos GDP-jének 69% – a. Ezenkívül egyike annak a mindössze 2 tagállamnak, ahol a területek többségének előrehaladási foka az uniós átlag 50% – a alatt van. Ez az egyik oka annak, hogy továbbra is támogatjuk azt a véleményünket, miszerint az európai fizetési módnak a kommunikációs Alapnak a többéves monetáris struktúrában a 2021-2027 közötti időszakra történő csökkentésére irányuló javaslata nem megfelelő. A helyi különbségek csökkentése nagy kihívás, amely bonyolult növekedést és jelentős pénzügyi befektetéseket igényel céljaink eléréséhez.
Az Európai Unió regionális terve
Az Európai Unió (EU) sorrendjében a helyi terv abból adódik, hogy el kell kerülni az Unión belül végrehajtott egyéb politikákat (mezőgazdaság, valamint halászat, hatalom, piac stb.) akadályozzák a kiegyensúlyozott regionális fejlesztési célokat. 3 elsődleges intézkedésen alapul: helyi dimenzió bemutatása az uniós szakpolitikákban; a tagállamok együttműködése a szakpolitikákban; pénzügyi támogatás nyújtása a kedvezőtlen helyzetű térségek növekedési intézkedéseinek. A pénzügyi támogatás az 1975-ben létrehozott, valamint 1985-től támogatott Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) révén valósul meg, amely támogatást nyújt az Unió hátrányos helyzetű és klinikailag depressziós helyszínein található keret-és gyártási piacokon történő beruházásokhoz, valamint a tagállamokban kidolgozott helyi politikákhoz. Regionális terv és az EU bővítése. – A pénzügyi tevékenységek megoszlásában a Közösség területén tapasztalható nyilvánvaló regionális különbségek jelentősen növekedtek a görögországi bővítéssel (1981, Spanyolország és Portugália (1986 ). Emiatt az integrált mediterrán programokat (BRAT) 1986-ban fejlesztették ki helyi kezelések, amelyek már nem működnek, hogy gazdasági intézkedésekkel és monetáris eszközökkel (területi, nemzeti és helyi) működjenek a problémás területek fejlesztési potenciáljának kihasználása érdekében. Tekintettel arra, hogy 2004-ben a közép-és kelet-európai országok (Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és 2004-ben Magyarország, Bulgária és Románia 2007-ben) belépése a regionális finanszírozás átfogó átalakítását követelte meg, amelyre az Unió 2007-13-as költségvetési tervében előírt regionális finanszírozás több mint 50% – át allokálták.